Bérelszámolás

A béralku során nem árt, ha tisztában vagy azzal, hogy mennyibe kerül a munkáltatódnak a Te foglalkoztatásod. És az is fontos, hogy értsd, a bruttó béredből mi mindent vonnak le, és miért.

A szabályok évente modosulhatnak, többnyire az adó- illetve társadalombiztosítási törvénnyel együtt. Ezért nem árt januárban tájékozódni a változásokról, amik lehetnek akár igen drasztikusak is.

Milyen levonásokat eszközölnek a munkáltatók a bruttó bérből - és miért?
Az alábbi százalékok a bruttó bér összegének százalékait jelentik.

Munkavállalói járulék: 1,5%. Ez az összeg egy alapba kerül, innen fizetik a "munkanélküli segélyeket". (Rendes neve munkanélküli járadék.) Ez az alap egy közös nagy kalap (mint a többi járulék is), tehát a Te fizetésedből levont összeg nem érinti a Te esetleges munkanélküli járadékodat, de remélhetőleg soha nem is lesz ez számodra érdekes.

Egészségbiztosítási járulék: 6%. Ez a Te biztosításod arra az esetre, ha egészségügyi ellátásra szorulsz. Ez az összeg is egy közös alapba megy, és a befizetett összegnek nincs köze ahhoz, hogy mennyit fordít rád az állam amennyiben egészségügyi ellátásra szorulsz. Ezt hívják szolidaritásos rendszerű társadalombiztosításnak. Beléphetsz önkéntes alapon un. önkéntes egészségbiztosítási pénztárakba - némi adókedvezmény is jár hozzá -, és az ott kamatoztatott pénzed viszont teljes egészében a Te javadat szolgálja. Amennyiben a munkáltatód befizeti ezen járulékot (ez persze kötelező), akkor Te biztosítottá válsz, és jogosult vagy pl. családi pótlék, táppénz stb. igénybevételére.

Nyugdíjbiztosítási járulék: 9,5%. Ebből 8% megy a magánnyugdíjpénztárba, amennyiben magánnyugdíjpénztári tag vagy. Ha nem, akkor a teljes 9,5% az állami nyugdíjalapba megy. A nyugdíjügyek körül mindig éles politikai csatározások folynak, majdnem biztos, hogy ezek a százalékok változni fognak.

Személyi jövedelemadó: 18 vagy 36%. A magyar adórendszer un. "progresszív" rendszerű, tehát a levont adó mértéke nagyobb a magasabb jövedelműeknél illetve a nagyobb sávban. Ha az éves jövedelmed eléri az 1.700.000,-Ft-ot, akkor az e fölötti rész 36%-a kerül levonásra. 1.700.000,-Ft alatt pedig 18%. A minimálbér idén 65.500,-Ft lett, 62.500,-Ft-ig adómentes. Azaz adójóváírással együtt adómentes. (De ezt igényelni kell.)

Kiegészítő adó: +4% az évi 6.748.850,-Ft, azaz havi 562404,-Ft jövedelem felettieknek. Ez persze matematikailag simán bemehetne egy újabb sávnak az SZJA-ba, de az koalíciós feszültséghez vezetne :-PPPPPPPPPP

Milyen kedvezmények vannak? 
Jaj, de jó, kedvezmények is vannak...

Adójóváírás: ez az a tétel, amit csak 18 darab IF-fel lehet az excelben megoldani... :) Komolyra fordítva, az eredeti szándék az volt, hogy a bérből és fizetésből élők is le tudjanak "valamit" vonni a fizetésükből, akárcsak azok, akik leköltségelik a bevételeiket, és hvg-t eszik a kutyájuk, azt is a benzinkútnál. Azóta viszont, ezt a tulkép számolási eszközt használják arra, hogy a minimálbér adómentes legyen. Idén (2008-tól) újra csak egyféle van. Sávosan csökken, azaz "magas" (>=br. 231e Ft/hó) jövedelmeknél már nem jár.

Családi adókedvezmény: 3 gyerek felett, gyerekenként 4000 Ft adókedvezmény havonta. Hajózni muszáj, és szülni is. :-) Természetesen csak az egyik szülő veheti igénybe, és megosztani nem lehet. Ez is korlátozva van, évi bruttó 6M Ft-tól kezdődően csökken a kedvezmény.

Nyugdíjplafon: ez azt jelenti, hogy egy bizonyos összegű éves nyugdíjbefizetés felett már nem vonnak le több nyugdíjat, és aki eléri ezt a plafont, annak a nettója hirtelen megugrik 9,5%-kal évközben. A nyugdíjplafon idei összege: 7.137.000,-Ft. Ha tehát 7 millió forint a havi jövedelmed, akkor már februárban több lesz a nettód valamennyivel, mint januárban. Márciusban pedig 9,5%-kal. Na, ez nem sokakat érint. ;-)

Milyen befizetési kötelezettségei vannak a munkáltatóknak?
Az alábbi százalékok szintén a bruttó bér összegének százalékait jelentik. Ezen járulékokat a munkáltatók a bruttó béreden felül fizetik be az államnak különböző célokra.

Munkáltatói járulék: 3%. Ez szintén a munkanélküli segély alapba megy. Amúgy ez az alap finanszírozza a nagy átképzési programokat is.

Szakképzési hozzájárulás: 1,5%. Ez az összeg a cégek hozzájárulása a szakközépiskolák illetve szakmunkásképzők fenntartásához.

Egészségügyi hozzájárulás (EHO): 1950 Ft, és részhozzájárulást kell csak fizetni a részmunka után.

Munkáltatói társadalombiztosítási járulék: 29%. Szintén a szolidaritáselven működtetett egészségügyi ellátás illetve nyugdíj finanszírozására szolgál.

Fentiekből következik, hogy a bruttó béreden felül egy cég még további 33,5%-ot és 1950 Ft-ot fizet az államnak különböző jogcímeken.

Töltsd le a bérkalkulátort és könnyen megtudhatod, hogy egy havi bruttó összegből pontosan mennyi lesz a havi nettód, és mindez mennyibe kerül a munkáltatódnak! A 2008-as verzió január 5-től letölthető. A tavalyi számítás is megtalálható a fájlban. (Sőt, az előzőek is.)

Ha bármilyen kérdésed van vagy netalán hibát vennél észre, fordulj hozzánk bizalommal!

*Ezen segédlet csupán tájékoztató jellegű, és nem szolgál bérszámfejtési célokat!!!
**A segédlet nem veszi figyelembe a "nyugdíjplafont", mivel az azzal együtt kialakuló nettó fizetés hónapra lebontva az egyén éves göngyölített jövedelmétől függ.